Itt, Eur�p�ban d�li f�ldr�sznek is szokt�k nevezni Ausztr�li�t, hiszen t�l�nk olyan messze van, amilyen messze ezen a f�ldgoly�n egy�ltal�n lehet valami. Azaz: pontosan a t�ls� oldal�n. A f�ldr�sz neve - akkoriban, amikor m�g csak sejtett�k l�tez�s�t - Terra Incognita Australis, azaz Ismeretlen D�li F�ld volt, k�s�bb Nova Hollandia, azaz �j-Hollandia. Azt�n ez lett az �t�dik Vil�gr�sz, de �gy is besz�ltek r�la, mint az �l� k�v�letek kontinens�r�l vagy az �res kontinensr�l. Mindezek a nevek egy f�ldr�szre vonatkoznak: Ausztr�li�ra.

Valljuk be, Ausztr�lia nek�nk ma is egy kicsit az Ismeretlen D�li F�ld. Ha mutatni akarjuk, merre van t�l�nk, akkor lefel� kell mutatnunk, ha viszont rep�l�vel akarunk odajutni, akkor mintegy h�szezer kilom�teres, t�bb mint 24 �r�s rep�l��tra sz�m�tsunk. Ausztr�lia, a legutolj�ra felfedezett emberlakta f�ldr�sz, kisebb Eur�p�n�l, mivel ter�lete Tasmani�val egy�tt mind�ssze 7,7 mill� n�gyzetkilom�ter. Ezen a csaknem egy�t�d eur�p�nyi ter�leten mind�ssze 20 milli� ember �l, ami alig dupl�ja cs�ppnyire zsugorodott Jugoszl�via lakoss�g�nak!

A mag�nyos, �si sz�razf�ld�n sok�ig h�bor�tatlanul �lhettek r�gi korok madav�nyak�nt �si n�v�nyek, �llatok �s bennsz�l�ttek. A feh�r ember �s az �ltala behurcolt, oda nem val� �llatok �ltal okozott eszm�letlen m�ret� k�rt�tel ellen�re ezek egy r�sze napjainkig fennmaradt, s f�nyk�pek, filmek, b�lyegek adhatnak k�pet ma is a m�s f�ldr�szeken teljesen szokatlan, fura l�nyekr�l. A kacsacs�r� eml�s, a hangy�szs�n, az ersz�nyesek sokas�ga, az emu, a lantfark� mad�r, az 1,75 m hossz�ra is megn�v� ausztr�liai t�d�shal - amely a kisz�rad� vizekben m�r kopolty� helyett a garatj�b�l ny�l�, h�rty�s fal� h�lyaggal l�legzik - �s a fl�r�nak csaknem nyolctized�t ad� n�v�nyfajok csak Ausztr�li�ban �lnek. Ez a f�ldr�sz az �vezredek alatt valahogy lemaradt a fejl�d�sben. S lemaradtak �slak�i is, az �n. ausztraloidok, angol nev�k�n az aborodzsinek (aborigin = bennsz�l�tt).

Kengurura, emura vad�sz�, a foly�kban hal�sz�, gy�jt�get� �letm�dot folytat� emberek voltak. Csak k�b�l, csontb�l, kagyl�b�l k�sz�lt eszk�z�ket ismertek (k�korszak a XVII. sz�zadban!), f�met nem. Saj�tos fegyver�k volt a bumer�ng, a haj�t�fa, amely 50-60 cm hossz�, 1-2 cm vastag, v�gein keskenyed�, 30-50�-os sz�gben hajl�tott kem�nyfa. Ha c�lt t�vesztett, 8-as alak� p�ly�t le�rva visszat�rt oda, ahonnan elhaj�tott�k. Az idei XXVII. ny�ri olimpiai j�t�kok h�zigazd�ja nem f�v�rosa Ausztr�li�nak, de mindenk�ppen nemcsak a kontinens, hanem a vil�g egyik legszebb kik�t�v�rosa, mik�zben a vil�g egyik legnagyobb kik�t�je. A Port Jackson, ez az 54 n�gyzetkilom�teres �b�l, vagy ha �gy tetszik, kik�t�medence (sz�p k�peket l�thattunk r�la a V�zizsaruk c. sorozatban), amelynek d�li �s �szaki partj�n telep�lt a v�ros, �gas-bogas �bleivel, szigeteivel olyan hallatlanul tagolt partvid�k�, hogy ak�r haj�k sz�zait tudja befogadni.

Az �b�l partvonala ugyanis 244 km hossz�! Seg�tette Sydney sz�d�letes fejl�d�s�t a kellemes �ghajlat is (amit bizony az orsz�g nagyobbik r�sz�re r�fogni se lehet): t�len h�v�s van, de nincs hideg, a ny�ri meleget pedig �szakkeleti szelek enyh�tik. Megjegyzend� a gy�ng�bbek kedv��rt: mik�zben n�lunk lassan �szre fordul az id�, Austzr�li�ban (mivel a d�li f�ldtek�n fekszik) most kezd�dik a tavasz, s az �j �vet, mint �ltal�ban, lenge ny�ri ruh�ban, esetleg �ppen a sz�mos homokstrand valamelyik�n k�sz�ntik majd az itteniek. Sydney lakoss�ga eddig h�rom dologra volt b�szke, most m�r n�gyre: a mi Kik�t�nk, a mi Hidunk �s a mi Oper�nk mell� hozz�tehetik most azt is: a mi Olimpi�nk!