A Port Jackson-�b�l partj�n �ll a 15 �ven �t �p�lt Operah�z. Sydney jelk�pe, de joggal tartj�k a vil�g egyik �p�t�szeti csod�j�nak. A korm�ny 1956-ban �rt ki nemzetk�zi p�ly�zatot az Operah�z terveinek elk�sz�t�s�re. A tendert a d�n John Utzon nyerte meg az �b�l-partj�ra �lmodott "sz�rnyal� vitorl�kkal".

A munk�latok 1959-ben kezd�dtek. A n�gy �vre �temezett �p�tkez�s k�lts�geit h�t milli� ausztr�l doll�ra becs�lt�k, a hatalmas, �velt betonh�jak behelyez�se azonban nem v�rt neh�zs�gek el� �ll�totta a kivitelez�ket, s a befogad�teret is meg kellett n�velni. Utzon megs�rt�d�tt �s hazautazott. Az �tad�sra �gy csup�n 14 �v eltelt�vel, 1973-ban ker�lhetett sor, s a beruh�z�s v�g�l t�bb mint 100 milli� ausztr�l doll�rt em�sztett fel.

Az operah�z ma a f�ldkereks�g egyik legnagyobb kultur�lis centruma, egy sor nemzeti t�rsulatnak ad otthont. Itt m�k�dik a Sydney Szimfonikus Zenekar ( az �p�ttet�s kezdem�nyez�je!), az Ausztr�l Balett, a Sydney Sz�nh�zi T�rsulat, a Sydney T�ncsz�nh�z, valamint a Musica Viva. A m�v�szetek szerelmeseit n�gy koncert- �s sz�nh�zteremmel v�rja - k�z�l�k a legnagyobb 2690 f�r�helyes. Itt tal�lhat� a vil�g legnagyobb, 10500 s�pb�l �ll� orgon�ja. A hely�rak igencsak borsosak, de az �rdekl�d�knek nem kell felt�tlen�l jegyet v�ltaniuk valamely el�ad�sra, mert minden nap f�l�r�nk�nt indul� csoportokban k�rbekalauzolj�k a l�togat�kat.